Tartalom

[A konszenzusmechanizmus 1](#mi-az-a-konszenzusmechanizmus)

[Mi az a PoS konszenzusmechanizmus? 1](#mi-az-a-pos-konszenzusmechanizmus)

[Hogyan működik a PoS konszenzusmechanizmus? 1](#hogyan-működik-a-pos-konszenzusmechanizmus)

[Mire szolgál a token lekötés? 2](#mire-szolgál-a-token-lekötés)

[A PoS előnyei 2](#a-pos-előnyei)

[Miért való a PoS konszenzusmechanizmus az energiaközösségeknek? 3](#miért-előnyös-választás-a-pos-az-energiaközösségeknek)

Mi az a konszenzusmechanizmus?

A konszenzusmechanizmus az a „szerződés,” amelyben a blokklánc felhasználói megegyeznek annak működési feltételeiben. Mivel a blokklánc alapvetően egy demokratikus decentralizált főkönyv, ezért a konszenzusmechanizmus hivatott kiváltan a központi irányítás szerepét.

A konszenzusmechanizmus egyik alapja, hogy a tranzakciókat hitelesíteni kell, még pedig egy vagy több olyan blokklánc-felhasználónak, akiknek egyébként kimondottan ahhoz az adott tranzakcióhoz nem volt közük. Ez az eljárás biztosítja egyszerre a biztonságot, a pártatlanságot és az objektivitást, amely végeredményben magasabb hatékonyságot tesz lehetővé.

Mi az a PoS konszenzusmechanizmus?

A Proof-of-Stake (PoS) egy olyan blokklánc-konszenzusmechanizmus, amelyben a validáló node a saját tokenjeivel felel az általa jóváhagyott hitelesítés valóságtartalmáért. Amennyiben a hitelesítés szabályszerűen valósul meg, akkor a validáló node token vagy kriptovaluta jutalomban részesül.

Hogyan működik a PoS konszenzusmechanizmus?

Egy tranzakció vagy blokk validálásra akkor válik a felhasználó jogosulttá, ha bizonyos mennyiségű natív tokent előre leköt. Ez a „stake.” Ezt követően a konszenzus protokoll több tényező, például a lekötés nagysága, időtartama, valamint egy bizonyos fokú véletlenszerűség figyelembevételével választ validátort. A kiválasztott validátor ez után ellenőrzi a blokk tranzakció pontosságát, majd hozzáadja azt a blokklánchoz. Amennyiben a művelet sikeresen zárul, a validátor mindezért cserébe jutalomban részesül, amely egy bizonyos rész a tranzakciós díjból és/vagy újonnan kibocsátott token.

A hálózat integritásának biztosítása érdekében a PoS-rendszerek tartalmaznak egy „slashing” nevű büntetőmechanizmust is, amely a validátor letétjének teljes vagy részleges elvesztését jelenti, ha az rosszhiszeműen jár el, vagy nem megfelelően teljesíti a feladatait.

Mire szolgál a token lekötés?

A token-lekötésnek több fő oka is van:

1. A validálásra kijelölt személy, helyesebben node, csak a lekötéssel szerezhet jogot a validálásra.

2. A lekötés biztosíték arra, hogy a validátor a konszenzusmechanizmus szabályai mentén fog eljárni, ellenkező esetben a letétből a rendszer levon, sőt, súlyosabb esetben a validátor akár az egészet is elveszítheti.

3. Fontos, hogy a letét natív tokenben vagy kriptovalutában, azaz a blokklánc vagy közösség saját fizetőeszközében történjen, mivel ha egy node részt akar venni a validációs kiválasztásban, akkor az ahhoz szükséges letétmennyiségnek mindig rendelkezésére kell, hogy álljon. Ennek következtében a blokkláncon mindig lesz egy adott mennyiségű natív token, ami financiálisan stabilizálja az egész rendszert.

A PoS előnyei

A PoS konszenzusmechanizmus számos előnnyel rendelkezik, amelyek vonzóvá teszik mind a nyilvános, mind a zárt blokklánc-megoldások számára.

Energiahatékonyság: A PoS egy igen alacsony energiaigényű konszenzusmechanizmus, amely jól illeszkedik mind a globális fenntarthatósági célokhoz, mind pedig az energiaközösségek működési elveihez.

Skálázhatóság: A PoS protokoll mechanizmusai magasabb tranzakciós átviteli sebességet támogatnak, amelyek kimondottan alkalmassá teszik a gyakori és gyors tranzakciókat futtató rendszerekhez.

Biztonság: Lekötés nélkül nem lehet validálni. Ezért a PoS rendszerben mindig lesz egy bizonyos nagyobb mennyiségű lekötött token, amely stabilizálja a rendszert. Másrészről pedig a szabálytalankodók lekötésük egy bizonyos részével vagy akár egészesével is felelnek.

Alacsonyabb hardverigény: A PoS hálózatokban való részvétel nem igényel speciális számítástechnikai infrastruktúrát, amely így csökkenti a belépési küszöböt és elősegíti a szélesebb körű decentralizációt.

Kormányzati lehetőség: Számos PoS rendszer kínál „on-chain” kormányzási mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy szavazzanak a protokollfrissítésekről és a hálózati politikákról.

A PoS konszenzusmechanizmus mindenképpen evolúciós ugrás a régebbi konszenzusmechanizmusokhoz képest – mint amilyen a PoW (Proof of Work) is – mivel sokkal kifinomultabb és előremutatóbb megközelítést képvisel. Ez első sorban abban nyilvánul meg, hogy egy sokkal könnyebben fenntartható és inkluzívabb hálózati környezetet támogat.

Miért előnyös választás a PoS az energiaközösségeknek?

A PoS konszenzusmechanizmus több szempontból is ideális választás lehet a blokklánc-technológiát alkalmazó energiaközösségek (EK) számára.

Íme, a legfontosabb előnyök:

Energiahatékonyság: A PoS egyik legnagyobb előnye, hogy lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, mint a PoW mechanizmusa. Mivel az energiaközösségek célja éppen az energiahatékonyság és fenntarthatóság elősegítése, ezért ez az alacsony energiaigényű technológia sokkal jobban illeszkedik ehhez a küldetéshez.

Közösségi részvétel ösztönzése: A PoS rendszerben azok kapnak szerepet a blokkok validálásában, akik hajlandók – természetesen a jutalom reményében – meglévő tokenjeik egy részét időszakosan vagy állandó jelleggel lekötni. Ez ösztönözi az EK tagjait arra, hogy aktívan részt vegyenek a rendszer működtetésében és hosszabb távon is elköteleződjenek a közösség iránt.

Decentralizált irányítás támogatása: A PoS technológia jól illeszkedik a decentralizált irányítási struktúrákhoz, ahol a résztvevők közösen hozzák meg a döntéseket. A stake-elési mechanizmus pedig segíthet súlyozni a döntési jogokat anélkül, hogy a nagy technikai erőforrással rendelkező felhasználók kerülnének domináns helyzetbe.

Gazdasági ösztönzők kialakítása: A PoS lehetőséget ad arra, hogy a közösség tagjai jutalmakat kapjanak a rendszer fenntartásáért, például token jutalmakat a validálásért vagy kedvezőbb feltételeket a rendszerben való hosszabb távú részvételért.

Biztonság és skálázhatóság: A modern PoS-alapú rendszerek – mint például az Ethereum 2.0 vagy a Polkadot – már sokkal biztonságosabbak és jobban skálázhatóak, amely elengedhetetlen, ha az EK idővel növekedni szeretne, vagy interoperábilis megoldásokban gondolkodik más közösségekkel.